Beagle harrier

Azzal a céllal hozták létre a 19. század végén, hogy javítsanak mind a beagle, mind a harrier teljesítményén. Miután ma is alig ismerik Franciaországon kívül, ahol helyenként kisebb falkában használják, nyilvánvaló, hogy a kísérlet nem járt túl nagy sikerrel. Kár, hiszen nyugodt, szelíd kutyáról van szó, könnyű engedelmességre szoktatni, jól elvan a többi kutyával és a gyerekekkel, és egyáltalán nem harapós. A beagle harrier fáradhatatlan vadászat közben, a kopózás szerelmesei ma is használják apróvad, sőt vaddisznó hajtására is.

A fajta története: Gérard báró keresztezte a 19. század második felében a britek két alapvető kopóját: a zömök beagle-t a könnyed harrierrel. A cél egy „továbbfejlesztett” mezei nyúlra vadászó eb volt.

Alapadatok

Szülőhazája: Franciaország.
Származási ideje: 19. század.
Eredeti felhasználása: mezei nyúl vadászata.
Mai felhasználása: nyúl, vaddisznó, róka vadászata.
Várható élettartam: 12 év.
Testtömege: 20-25 kg.
Marmagassága: 45-50 cm.

Általában jól kijön a gyerekekkel.
Jól bírja a napos, meleg éghajlatot.
Jól bírja a hideget.
Nem igényel hossza ápolást.
Könnyű engedelmességre szoktatni.
Jól kijön más kutyákkal.

·        fejtetője lapos

·        V alakú, lapos fül

·        nagy, fekete orr

·        sima aljszőrzetét sűrű fedőszőr borítja

·        vastag talppárnák a mancson

·        nyugalmi állapotban lógatja a farkát

Forrás: Dr. Bruce Fogle – Új kutya enciklopédia