Nevéből arra következtethetünk, hogy ausztrál fajta. Ez igaz is, de kialakításában különböző angol terrierek – a yorkshire, a skye-, a cairn- és a norwich – vettek részt. Annak ellenére, hogy ősei angolok, az ausztrálok „nemzeti kutyaként” tartják számon. Büszkék arra, hogy tulajdonságai jelentősen eltérnek a többi terrierfajtától. A 19. század közepén kezdték tenyészteni, de elismerése igen sokáig váratott magára. Angliában a 20. század elején, az Egyesült Államokban pedig csak az 1960-as években kezdtek erre a temperamentumos, fürge kis kutyára felfigyelni. Elsősorban munkakutya. A patkányt, a nyulat, sőt még a kígyót is hihetetlen gyorsasággal képes elfogni, ezért hazájában igen nagy népszerűségnek örvend.
Marmagassága: legfeljebb 25 cm. Súlya: 4-5 kg. Kistermetű, de szívós, ruganyos és izmos kutyus. Arányihoz képest hosszú háta feszes és egyenes. Ágyéka és mellkasa erőteljesen fejlett, hasa kissé felhúzott. Rövid lábai egyenesek és párhuzamosak. Pici mancsai fekete karmokban végződnek. Farkát, melyet enyhén felfelé tart, csonkolják. Feje hosszúkás, szeme sötétbarna, felfelé álló füle hegyes. Durva tapintású szőrzete – mely lehet kékes árnyalatú vagy ezüstszürke, lábain és pofáján cserszínű jegyekkel – közepesen hosszú. Gyakran előfordul vöröses homokszínű árnyalatban is.
Vakmerő, harcias, munkában megbízható, állhatatos. Mozgékony, nagyon aktív fajta. Tartják jelző- és társasági kutyaként egyaránt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
