Grönlandi kutya

Az északi sarkkör vidékén már az ókortól kezdve léteztek spicc jellegű kutyák. A 20. században bekövetkezett gépesítés feleslegessé tette és rohamos fogyatkozásra ítélte a szánhúzókat. A grönlandi kutya könnyebb, de kissé magasabb a kanadai eszkimó kutyánál, és hozzá hasonlóan önálló és bizalmatlan, ám gazdáival igen kedves természetű. Az utóbbi időben a norvégok és a svédek körében vált népszerűvé mint a síelők vontatója.

A fajta története: A grönlandi kutya származása feltehetően egészen a Szibériából 12 ezer éve kirajzó inuitok kutyáira vezethető vissza. Tenyésztésében talán a farkasokkal való keresztezés is szerepet kapott.

Alapadatok

Szülőhazája: Grönland.
Származási ideje: ókor.
Eredeti felhasználása: szánhúzás, védelem, házőrzés.
Mai felhasználása: szánversenyek, vadászat.
Várható élettartam: 13 év.
Egyéb neve: grünlandshund.
Testtömege: 30-32 kg.
Marmagassága: minimum 55 cm.

Nem jó lakásban tartani.
Jól bírja a hideget.
Sok mozgásra van szüksége.
Jó házőrző.

·         kis, háromszögletű füle ritkán fagy meg

·         állkapcsa különösen erőteljes

·         ék alakú feje erős, széles koponyájú

·         jól fejlett szőrzászlók vannak a lábán; lábujjai között dús a szőrzet, talppárnái vastagok

·         nagyon jól szőrözött, magasan tartott farok, amely alvás közben betakarja a kutya pofáját

Forrás: Dr. Bruce Fogle – Új kutya enciklopédia