Gr�nlandi kutya

Az �szaki sarkk�r vid�k�n m�r az �kort�l kezdve l�teztek spicc jelleg� kuty�k. A 20. sz�zadban bek�vetkezett g�pes�t�s feleslegess� tette �s rohamos fogyatkoz�sra �t�lte a sz�nh�z�kat. A gr�nlandi kutya k�nnyebb, de kiss� magasabb a kanadai eszkim� kuty�n�l, �s hozz� hasonl�an �n�ll� �s bizalmatlan, �m gazd�ival igen kedves term�szet�. Az ut�bbi id�ben a norv�gok �s a sv�dek k�r�ben v�lt n�pszer�v� mint a s�el�k vontat�ja.

A fajta t�rt�nete: A gr�nlandi kutya sz�rmaz�sa feltehet�en eg�szen a Szib�ri�b�l 12 ezer �ve kirajz� inuitok kuty�ira vezethet� vissza. Teny�szt�s�ben tal�n a farkasokkal val� keresztez�s is szerepet kapott.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: Gr�nland.
Sz�rmaz�si ideje: �kor.
Eredeti felhaszn�l�sa: sz�nh�z�s, v�delem, h�z�rz�s.
Mai felhaszn�l�sa: sz�nversenyek, vad�szat.
V�rhat� �lettartam: 13 �v.
Egy�b neve: gr�nlandshund.
Testt�mege: 30-32 kg.
Marmagass�ga: minimum 55 cm.

Nem j� lak�sban tartani.
J�l b�rja a hideget.
Sok mozg�sra van sz�ks�ge.
J� h�z�rz�.

·         kis, h�romsz�glet� f�le ritk�n fagy meg

·         �llkapcsa k�l�n�sen er�teljes

·         �k alak� feje er�s, sz�les kopony�j�

·         j�l fejlett sz�rz�szl�k vannak a l�b�n; l�bujjai k�z�tt d�s a sz�rzet, talpp�rn�i vastagok

·         nagyon j�l sz�r�z�tt, magasan tartott farok, amely alv�s k�zben betakarja a kutya pof�j�t

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia