Kar�liai medvekutya

Vil�gszerte sokkal t�bbet tartanak bel�le, mint b�rmely m�s lajk�b�l Oroszorsz�g hat�rain k�v�l. Ma is haszn�lj�k a finn, sv�d �s norv�g szarvasvad�szok. Az 1960-as �vekben er�sen megcsappant az �llom�nya, de azut�n ism�t n�pszer�v� v�lt. M�ra Eur�pa sz�mos orsz�g�ban �s Amerik�ban is teny�sztik. Er�s, sz�v�s �s r�men�s kutya, gyakorlatilag mindenfajta vadat �z, hajt. Az orosz-eur�pai lajk�hoz hasonl�, �rdekes fekete-feh�r sz�nezete ritkas�gnak sz�m�t a spicc jelleg� kuty�k k�z�tt. Nem t�l egyszer� a tart�sa �s a nevel�se, alaposan meg kell dolgozni az�rt, hogy kellemes t�rs�llat legyen bel�le.

A fajta t�rt�nete: Az orosz-eur�pai lajk�ra megsz�lal�sig hasonl�t� kar�liai medvekutya a kor�bban Finnorsz�ghoz tartoz�, majd a szovjetek �ltal bekebelezett Kar�li�ban alakult ki. Arrafel� m�r �vsz�zadok �ta haszn�lnak ilyesfajta kuty�kat nagyvadak ellen.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: Finnorsz�g/Kar�lia.
Sz�rmaz�si ideje: 19. sz�zad.
Eredeti felhaszn�l�sa: nagyvadak ellen.
Mai felhaszn�l�sa: nagyvadak ellen.
V�rhat� �lettartam: 10-12 �v.
Egy�b neve: karjalankarhukoira.
Testt�mege: 20-23 kg.
Marmagass�ga: 52-57 cm.

Nem j� gyerekek mell�.
Nem j� lak�sban tartani.
Nehezen tan�that� engedelmess�gre.
Gondot okozhat m�s kuty�kkal egy�tt tartani.
J� h�z�rz�.

·        �k alak� feje �s fekete orrt�kre van

·        �llkapcsa f�lelmetesen er�s

·        f�le viszonylag kicsi �s vastagon sz�r�z�tt, �gy nem fagy el

·        apr� szeme figyelmesen csillog

·        a spiccekre jellemz� farok a h�t f�l� kunkorodik

·        vastag, s�r� fed�sz�rzet �s j�l szigetel� aljsz�rzet jellemzi

·        fark�t hossz� sz�r bor�tja

·        combjain is vastag a sz�r

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia