J�mthund

A legnagyobb elghund valaha tal�n eredm�nyes medvevad�sz lehetett, de a medv�k megritkul�s�val �j feladatot kapott: imm�r hi�z, farkast, j�vorszarvast �z k�ny�rtelen elsz�nts�ggal. Miut�n kif�rasztja a pr�d�t, sakkban tartja, am�g oda�r a vad�sz. A t�bbi elghundhoz hasonl�an ezt az er�s, massz�v csontozat� kuty�t is haszn�lt�k terel�sre, sz�nh�z�sra �s h�z�rz�nek. A sv�d hadsereg szolg�lati kuty�t faragott bel�le. Haz�j�ban igen n�pszer� mint kedvenc �s sportkutya. Nagy-Britanni�ban, Hollandi�ban �s az Egyes�lt �llamokban is kedvelik, meglehet, hamarosan vil�gszerte k�zkedveltt� v�lik.

A fajta t�rt�nete: Valaha szinte minden sv�dorsz�gi v�lgynek k�l�n elghundv�ltozata volt. A j�mthund, ahogy a neve is mutatja, J�mtland megy�b�l sz�rmazik. Miut�n elismert�k �n�ll� fajtak�nt, ez lett a sv�dek nemzeti kuty�ja.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: Sv�dorsz�g.
Sz�rmaz�si ideje: �kor/19. sz�zad.
Eredeti felhaszn�l�sa: nagyvadak ellen.
Mai felhaszn�l�sa: j�vorszarvasvad�szat, kedvenc.
V�rhat� �lettartam: 12-13 �v.
Testt�mege: 30-31 kg.
Marmagass�ga: 52-65 cm.

V�rosi lak�sban is j�l tarthat�.
J�l b�rja a hideget.
Sokat kell �polni.
K�nny� engedelmess�gre szoktatni.
Sok mozg�sra van sz�ks�ge.

·        kis szeme �l�nken ragyog

·        hossz�, karcs�, izmos nyak

·        t�gas, sz�les mellkas

·        rendk�v�l er�s h�ts� l�bak

·        durva sz�l�, f�lhossz�, testre simul� sz�rzet

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia