�pagnuel Fran�ais

A francia sp�niel a kis m�nsterlandi �s a Drentse patrijshond rokona, �s val�sz�n�leg a legeleg�nsabb a francia pointerek k�z�tt. Az egyszer� k�llem� kutya ar�nylag magas �s er�s testalkat�. Alakja �s feladata ink�bb a szetterek�hez hasonl�t, mint a sp�nielekhez. Vad�szat k�zben felzavarja, majd visszahozza az elejtett madarakat. �rz�keny idegrendszere miatt gyeng�den kell kik�pezni. Tipikus vad�szkutya, k�nnyen tan�that�, im�dja a mozg�st, m�s kuty�kkal j�l kij�n, j�l t�ri a hideget, �s alig ugat. Ritk�n l�tni Franciaorsz�gon k�v�l, ennek ellen�re egyre n�pszer�bb kedvenc.

A fajta t�rt�nete: Egyesek szerint a fajta Afrika partvid�k�n alakult ki, ahonnan Spanyolorsz�gba, majd onnan Franciaorsz�gba vitt�k. Egy m�sik elm�let szerint val�sz�n�leg skandin�v (d�n) ter�leten teny�sztett�k ki.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: Franciaorsz�g.
Sz�rmaz�si ideje: 17. sz�zad.
Eredeti felhaszn�l�sa: vad felriaszt�sa, apport�roz�s.
Mai felhaszn�l�sa: vad�szkutya, kedvenc.
V�rhat� �lettartam: 12-14 �v.
Egy�b neve: francia sp�niel.
Testt�mege: 20-25 kg.
Marmagass�ga: 55-63 cm.

�ltal�ban j�l kij�n a gyerekekkel.
V�rosi lak�sban is j�l tarthat�.
J�l b�rja a hideget.
Sokat kell �polni.
K�nny� engedelmess�gre szoktatni.
J�l kij�n m�s kuty�kkal.

·        kopony�ja hossz�, a stopn�l apr� kidudorod�s l�that�

·        lekerek�tett f�lei szemmagass�gban t�z�ttek, �s k�rbe�lelik a fej�t

·        r�vid sz�r�, testhez simul� bund�ja egy kiss� z�szl�s

·        hossz� l�bk�z�pcsontjai a cs�nkj�t�l eg�szen ov�lis mancs�ig ny�lnak

·        alacsonyan fekv� fark�t hossz�, selymes sz�r bor�tja

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia