Pumi

Magyarorsz�gon t�bbf�le juh�sz- �s p�sztorkuty�t teny�sztettek ki, ezek k�z�l a pumi az egyik legkev�sb� ismert fajta. Terel�si st�lus�t tekintve hajt�kutya, term�szete alapvet�en figyelmes, lelkes. A terel�s mellett h�z�rz�nek is remek�l bev�lik, sz�vesen hallatja a hangj�t. Emellett hat�kony patk�nyvad�sz is. Magyarorsz�gon k�v�l egyedsz�ma alacsony, Finnorsz�gban n�pszer�, n�h�ny egyed m�r felbukkant az Egyes�lt �llamokban is.

A fajta t�rt�nete: Eredet�r�l azt felt�telezik, hogy az �shonos magyar terel�kuty�k �s terrier jelleg� ebek kevered�s�b�l keletkezhetett. El�sz�r 1815-ben tettek r�la eml�t�st n�v szerint, �m csup�n az 1920-as �vekben ismert�k el k�l�n�ll� fajtak�nt. Feladata nem annyira a ny�j v�delme, mint terel�se volt.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: Magyarorsz�g.
Sz�rmaz�si ideje: 19. sz�zad.
Eredeti felhaszn�l�sa: j�sz�gok terel�se.
Mai felhaszn�l�sa: kedvenc, terel�s, sport.
V�rhat� �lettartam: 12-13 �v.
Testt�mege: 10-15 kg.
Marmagass�ga: 38-47 cm.

Nem j� lak�sban tartani.
J�l b�rja a napos, meleg �ghajlatot.
J�l b�rja a hideget.
Gondot okozhat m�s kuty�kkal egy�tt tartani.
Sok mozg�sra van sz�ks�ge.
J� h�z�rz�.

·              magasan t�z�tt, sz�lesen �gaskod�, V alak� f�leinek v�ge el�rebicsaklik

·              feje hossz� �s keskeny

·              s�t�t szem�t szoros szemh�j fedi

·              mellkasa m�ly, kiss� lap�tott

·              g�nd�r, k�zepesen hossz� bund�ja m�rs�kelten nemezesedik, id�nk�nt ny�r�sra szorul

·              mancsa er�s, talpa rugalmas, karmai kem�nyek

·              h�ts� l�bai tetszet�sen sz�gelltek, kiss� h�tra�ll�tottak

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia