K�na�nkutya

A k�na�nkuty�t eredetileg a Negev-sivatag beduinjai haszn�lt�k terel�sre �s �rz�sre. Hivatalos teny�szt�se az 1930-as �vekben kezd�d�tt. A fajta felt�n� v�ltozatoss�got mutat ma is. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n aknakeres�sre is betan�tott�k, k�s�bb vakvezet� kutyak�nt is haszn�lt�k. Manaps�g terel�sre, �rz�sre, nyomkeres�sre �s katasztr�fakutyak�nt alkalmazz�k. Hab�r el�gg� tart�zkod� term�szet�, kedvenck�nt is meg�llja a hely�t. Izraelben m�r n�pszer�nek sz�m�t, egy ideje az Egyes�lt �llamokban is egyre t�bbet tartanak bel�le.

A fajta t�rt�nete: A k�na�nkuty�k sok �vsz�zadon kereszt�l p�riak�nt �ltek Palesztin�ban. Az 1930-as �vekben fogott hozz� dr. Rudolphina Menzel Jeruzs�lemben, hogy tudatos teny�szprogram seg�ts�g�vel igazi fajt�v� alak�tsa. Ennek a munk�nak az eredm�nye ez a v�ltozatos k�lsej� �s alkalmaz�s� kutyafajta.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: Izrael.
Sz�rmaz�si ideje: �kor.
Eredeti felhaszn�l�sa: p�riakutya, hullad�keltakar�t�.
Mai felhaszn�l�sa: terel�s, j�sz�gok �rz�se, nyomkeres�s, katasztr�fakutya, kedvenc.
V�rhat� �lettartam: 12-13 �v.
Egy�b neve: Kelef K’naani.
Testt�mege: 16-25 kg.
Marmagass�ga: 50-60 cm.

�ltal�ban j�l kij�n a gyerekekkel.
J�l b�rja a napos, meleg �ghajlatot.
J�l b�rja a hideget.
Nem ig�nyel hosszas �pol�st.
K�nny� engedelmess�gre szoktatni.
J� h�z�rz�.

·        homloka sz�les

·        s�t�t szemei enyh�n mandulav�g�s�ak

·        az alacsonyan t�z�tt, fel�ll� f�lek v�ge lekerek�tett

·        er�s test, k�zepesen m�ly mellkassal

·        figyel� helyzetben a bozontos farok a h�t f�l� kunkorodik

·        sz�re egyenes �s durva tapint�s�

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia