Hellenikosz Ichnilatisz

V�rbeli vad�szkutya, sz�v�s �s megb�zhat�, egyenesen �szak-G�r�gorsz�g szikl�s vid�keire �s szigor� �ghajlati viszonyaira termett. P�rban vagy falk�ban haszn�lj�k, remek szimattal �s kitart� �get�ssel hajtja a vadat, a vaddiszn�t�l a mezei ny�lig. M�ret�hez k�pest meglep�en gyors �s er�s. �ltal�ban v�ve kellemes term�szet� eb, b�r n�mik�pp �nfej�. A fiatal kanokat legjobb, ha tapasztalt kuty�sok veszik kezel�sbe. K�s�n �r� fajta, t�bbnyire csak k�t-h�rom �ves kor�ra �ri el testi-szellemi k�pess�gei cs�cs�t. A g�r�g kop� gyakran hallatja dallamos csahol�s�t. Sok mozg�sra van sz�ks�ge, ha erre nincs lehet�s�ge, hajlamos a rombol�sra. Igen eg�szs�ges fajta.

A fajta t�rt�nete: �si vad�szkuty�k lesz�rmazottja, G�r�gorsz�g �szaki r�sz�n alakult ki. Hozz� hasonl� kuty�kkal mindenfel� tal�lkozhatunk a Balk�non. A fajta standardj�t az 1950-es �vekben dolgozt�k ki. Az FCI-nek ez az els� g�r�g fajt�ja, 1996-ban szerezte meg a nemzetk�zi elismerts�get.

Alapadatok

Sz�l�haz�ja: G�r�gorsz�g.
Sz�rmaz�si ideje: �kor.
Eredeti felhaszn�l�sa: csap�z�s.
Mai felhaszn�l�sa: vaddiszn� �s ny�l vad�szata.
V�rhat� �lettartam: 11 �v.
Testt�mege: 17-20 kg.
Marmagass�ga: 45-55 cm.

�ltal�ban j�l kij�n a gyerekekkel.
Nem j� lak�sban tartani.
J�l b�rja a napos, meleg �ghajlatot.
J�l b�rja a hideget.
Sok mozg�sra van sz�ks�ge.

·        magasan t�z�tt, k�zepesen hossz� f�l

·        kvadratikus testfel�p�t�s

·        kerek, z�rt mancs vastag talpp�rn�kkal

·        r�vid, s�r�, durva tapint�s� sz�rzet

Forr�s: Dr. Bruce Fogle – �j kutya enciklop�dia