A perzsa agr vagy saluki egzotikus, kecses klseje kivteles gyorsasggal s llkpessggel prosul.
Szrmazsa: Az afgn agr rokona, de kzel-keleti gykerei taln mg mlyebbre nylnak. Finom vonsai tbb mint 3000 vvel ezeltti frasrokon is felismerhetk. Npszersge tartsnak bizonyult, s a perzsk s az arabok legkedveltebb segttrsa lett – a slymokkal egytt – a gazellavadszatokon. Zszls s sima szr vltozata is ltezik, s br ezek hasonl eredetek, hatalmas – csaknem az egsz Kzel-Keletet fellel – elterjedsi terletnek egyes rszein elnyben rszestik egyiket vagy msikat. Nagy-Britanniban val meghonostsa a 19. szzad vgn kezddtt, mindenekeltt Lady Amherst jvoltbl. Amerikban a perzsa agr nehezen vetette meg a lbt, de ma mr itt is elismert fajtnak szmt.
Vrmrsklete: Bartsgos, szfogad s a gazdjhoz hsges, de engedelmessgre szoktatsa semmikppen sem mellzhet. rzkeny termszet, nem szabad durvn bnni vele.
Ignyei: Csakis olyan helyre val, ahol tgas tr ll rendelkezsre s kedvre szguldozhat. Szrzett elg gyakran kell keflni.
Fbb jellemzk:
Fej – Hossz s keskeny, nem dombor. A koponya a kt fl kztt kzepesen szles.
Szem – Nagy s tojsdad, mogyorszn vagy sttbarna.
Fl – Hossz, mozgathat, a zszls szr vltozat esetben selymes szr bortja.
Trzs – A ht elg szles, izomzata a lgyk fltt enyhn kidomborod.
Farok – Hossz, enyhn meghajl, alacsonyan tztt; szrzete az als oldaln zszls.
Szrzet – Puha; a sima szr vltozat kivtelvel a lbakon s a combok htoldaln selymesen zszls. A legtbb szn megengedett.