Testi er dolgban valsznleg fellml minden ms kutyafajtt, szeld termszete miatt mgis igen npszer.
Szrmazsa: E kemnykts hegyi kutya sei zsibl kerltek Eurpba tbb mint ezer ve, de vszzadokon t kizrlag a Pireneusokban riztk a nyjakat, melyekre farkasok, medvk leselkedtek. Hogy a zord hegyi ellthassk feladatukat, nagy llkpessgre s bersgre volt szksgk. Ugyanezekkel a tulajdonsgaikkal tntek ki a ms tjakra, pldul XIV. Lajos udvarba elvetdtt pldnyok, ezrt aztn szvesen alkalmaztk ket a franciaorszgi kastlyok rzsre, st egy idben harci kutynak is. Utbbi feladatukat sokszor szges nyakrvvel felvrtezve lttk el.
Vrmrsklete: rtelmes, hsges, engedelmes fajta.
Ignyei: Hossz szrzett gyakran kell keflni. A rendszeres stltats is nlklzhetetlen, s j, ha olykor hancrozhat egyet a szabadban. risi tvgya van, tartsa drga mulatsg.
Fbb jellemzk:
Farok– Kvnatos, hogy a csnknl lejjebb rjen s ds szrzet bortsa.
Trzs – A mellkas szles s mly, a ht ers.
Fej – Ltszatra ers, de nem tl slyos. Krvonala fellnzetben V alak legyen. Az orr fekete.
Fl – Kicsi, hromszg alak, a vge lekerektett. ltalban a fejhez simul.
Szem – Mandulavgs, stt borostynszn. A szemhjak szeglye fekete legyen.
Szrzet – A nyakon, a vllon s a combok hts rszn ds. Szne fehr, esetleg borzszn, farkasszrke vagy halvnysrga.
Termet – A szukk marmagassga 66 cm, a kanok 71 cm.