Dalmata

Eredet�r�l keveset tudunk. M�r az egyiptomiak is ismertek ilyen t�pus� p�tty�s kuty�kat. A k�z�pkorban is �br�zoltak s�t�ttel p�tty�z�tt, feh�r kuty�kat. K�s�bb kop�nak nevezt�k �ket, de hogy honnan sz�rmazik, hogyan �s mire vad�szott, az nem ismert. M�g az egykori Jugoszl�vi�ban is csak olyan kuty�kr�l tudnak, amelyeket 1930-ban Angli�b�l import�ltak. Sokkal gyakrabban eml�tik �ket kocsik�s�r� kutyak�nt, amely vir�gkor�t a viktori�nus id�kben �lte. Ist�ll�kban �lt, �s a hint�kat k�s�rte, mik�zben �ltal�ban a h�ts� tengely alatt futott. Amikor az aut� felv�ltotta a hint�t, a dekorat�v kutya m�r r�gen megtal�lta a hely�t csal�di kedvenck�nt. A dalmatinac nagyon �l�nk, temperamentumos, vid�m �s tanul�kony. Az eg�sz csal�dhoz bar�ts�gos, ragaszkod�, �s k�l�n�sen a gyerekek f�radhatatlan j�tsz�t�rsa. Nem agressz�v, de sz�ks�g eset�n nagyon is v�delmezni k�sz. A karcs�, mozg�kony kuty�knak sok mozg�sra van sz�ks�ge, pomp�s k�s�r� sportos gazd�k mell�. Az intelligens kutya k�vetkezetes nevel�st ig�nyel, mivel nem tagadhatja vad�szkutya-�r�ks�g�t. Nem k�nyelmes embereknek val�. Egy�bk�nt k�nnyen kezelhet� csal�di kutya, amely szoros kapcsolatot ig�nyel a csal�dj�val, �s egyszer� gondozni. A dalmatak�lyk�k feh�ren sz�letnek, a p�tty�k csak n�h�ny nap m�lva jelennek meg. Mivel n�ha el�fordul n�luk s�kets�g, dalmatak�ly�k v�s�rl�sa eset�n k�rj�k el a hall�svizsg�lat igazol�s�t.

Marmagass�g: kanok 58-59 cm +- 2 cm, szuk�k 56-57 +- 2 cm.

S�ly: kanok kb. 27 kg, szuk�k kb. 24 kg.

Sz�n: feh�r, kerek, vil�gosan elhat�rolt �s egyenletesen eloszl� fekete vagy barna p�tty�kkel.

Orsz�g: Horv�torsz�g.

FCI-sz�m: 153.

Forr�s: Eva-Maria Kr�mer – Elektra kutyakalauz