Labrador retriever

Az egykori Szt. J�nos-kutya �jfoundland d�li r�sz�r�l sz�rmazik, kisebb �s r�videbb sz�r�, mint a medveszer� �jfundlandi. K�z�s azonban benn�k a v�zszeretet �s a velesz�letett apport�roz�k�szs�g, ami a hal�szok fontos seg�t�j�v� tette. Behozta a h�l�kat, �s elkapta a bel�le kisz�k�tt halakat. A t�kehalhal�szok vitt�k magukkal a XIX. sz�zad elej�n Poole kik�t�v�ros�ba, �s dics�rt�k nagyszer� k�pess�geit, amelyeket a v�zi madarak apport�roz�sakor tan�s�t. Malmesbury gr�fja megvette �ket a hal�szokt�l, �s a kanadai partok ment�n fekv� sz�l�f�ldj�r�l labradoroknak nevezte el �ket. Hamarosan eg�sz Nagy-Britanni�ban kit�n� apport�roz�k�nt v�ltak h�ress�, �gy sz�razon, mint v�zen. Sokoldal�s�guk figyelemre m�lt�: els� oszt�ly� vad�szkutya l�v�s ut�ni munk�ra, aknakeres� kutya a katonas�gn�l, ment�kutya, lavinakutya, vakvezet� kutya �s csal�di kedvenc. Ragaszkod�, h�zelg� �s j� ked�ly�, nem csavarog, nem �zi a vadat, �ber, de sohasem agressz�v, �s nem kifejezett v�d�kutya, szeretetre m�lt� �s t�relmes a gyerekekkel. Nem vereked�s. J� idegzet�, kiegyens�lyozott jellem�, a sz�ks�ges k�vetkezetess�ggel nevelend�, de megfelel� kutya kezd�knek is, amelynek szoros csal�di kapcsolatra, mozg�sra �s feladatra van sz�ks�ge. K�nnyen �polhat� sz�re sokat vedlik. A lelkes �sz� sem ny�ron, sem t�len nem menne el �gy egyetlen v�z mellett sem, hogy f�rd�t ne venne benne. Sajnos a legjobb �ton halad afel�, hogy divatkuty�v� v�ljon!

Marmagass�g: kanok 56-57 cm, szuk�k 53-56 cm.

S�ly: kanok 35-38 kg, szuk�k 30-33 kg.

Sz�nek: fekete, s�rga �s csokol�d�barna.

Orsz�g: Nagy-Britannia.

FCI-sz�m: 122.

Forr�s: Eva-Maria Kr�mer – Elektra kutyakalauz