Nevbl arra kvetkeztethetnk, hogy ausztrl fajta. Ez igaz is, de kialaktsban klnbz angol terrierek – a yorkshire, a skye-, a cairn- s a norwich – vettek rszt. Annak ellenre, hogy sei angolok, az ausztrlok „nemzeti kutyaknt” tartjk szmon. Bszkk arra, hogy tulajdonsgai jelentsen eltrnek a tbbi terrierfajttl. A 19. szzad kzepn kezdtk tenyszteni, de elismerse igen sokig vratott magra. Angliban a 20. szzad elejn, az Egyeslt llamokban pedig csak az 1960-as vekben kezdtek erre a temperamentumos, frge kis kutyra felfigyelni. Elssorban munkakutya. A patknyt, a nyulat, st mg a kgyt is hihetetlen gyorsasggal kpes elfogni, ezrt hazjban igen nagy npszersgnek rvend.
Marmagassga: legfeljebb 25 cm. Slya: 4-5 kg. Kistermet, de szvs, ruganyos s izmos kutyus. Arnyihoz kpest hossz hta feszes s egyenes. gyka s mellkasa erteljesen fejlett, hasa kiss felhzott. Rvid lbai egyenesek s prhuzamosak. Pici mancsai fekete karmokban vgzdnek. Farkt, melyet enyhn felfel tart, csonkoljk. Feje hosszks, szeme sttbarna, felfel ll fle hegyes. Durva tapints szrzete – mely lehet kkes rnyalat vagy ezstszrke, lbain s pofjn cserszn jegyekkel – kzepesen hossz. Gyakran elfordul vrses homokszn rnyalatban is.
Vakmer, harcias, munkban megbzhat, llhatatos. Mozgkony, nagyon aktv fajta. Tartjk jelz- s trsasgi kutyaknt egyarnt.