Appenzelli hegyi-, pásztorkutya

Appenzelli hegyikutyákat még ma is látni munka közben Appenzellben. A kitűnő marhaterelő belemar az engedetlen marhák bokájába, és villámgyorsan kitér a paták rúgása elől. Az okos kutya ujj-jelre behozza a teheneket fejésre, és pontosan megkülönbözteti a "sajátjait" az idegenektől, amelyeket elkerget vagy békén hagy. A temperamentumos kutyát először a XIX. század közepén írták le. Mivel nála mindig a használhatóság számított, megmenekült a kiállítási szépség sorsától. Munkakutyaként követelményeket támaszt a gazdájával szemben. Kezelhető mérete, rövid szőre, mozgékonysága és figyelmes lénye fejlett öntudatával sokoldalú kiképzést tesz lehetővé. Éber, idegenekkel szemben bizalmatlan, és veleszületett védőösztöne van. A könnyen gondozható, egyszerű kutya ugyanakkor nagyon sokat ugat.

Marmagasság: kanok 52-56 cm +- 2 cm, szukák 50-54 cm +- 2 cm.
Szín: fekete vagy havannabarna szimmetrikus rozsdabarna és fehér jegyekkel.
Ország: Svájc.
FCI-szám: 46.

Forrás: Eva-Maria Krämer - ELEKTRA kutyakalauz