Beagle

Beagle

M�r a r�maiak is tal�lkoztak Nagy-Britanni�ban beagle-hez hasonl� vad�szkuty�kkal. A n�v el�sz�r 1475-ben bukkant fel. A XVI. sz�zadban beagle-k k�s�rt�k az angol kir�lyokat a vad�szatra. A beagle a bleu de Gascogne-t�l sz�rmaz� ny�lvad�sz, az egykori southern hound kisebb hasonm�s�nak sz�m�t. Mivel kisebb �s lass�bb, mint a nagy kuty�k, a beaglefalk�kkal gyalog mennek vad�szni.

Az itteni vad�szoknak sokat jelent a kicsi, csal�dszeret� vad�szkutya: finom orr, j� nyomk�vet�s, kajtat�s, valamint csap�z�munka. A beagle-t jellemvon�sainak k�sz�nhet�en ma els�sorban csal�di kutyak�nt tartj�k. Alkalmazkod�, t�rsas�gkedvel�, �s j�l kij�n a t�bbi kuty�val, �gy sajnos kiv�l�an alkalmas laborkuty�nak �s k�s�rleti �llatnak. A kicsi, feh�r-tarka vad�szkutya gyeng�d, vid�m �s bar�ts�gos, intelligens �s ravasz, de egy kiss� makacs is. A gyerekek f�radhatatlan j�tsz�t�rsa, minden m�k�ban benne van, �s nem reag�l cs�ny�n/m�rgesen az �gyetlen gyerekkezekre sem. A beagle soha nem �les vagy agressz�v.

A szenved�lyes vad�szkutya t�l sz�vesen k�vet minden nyomot, �s �n�ll�an vad�sz� falkakutyak�nt m�g ma is �n�ll� �s akaratos. Ez�rt kiskor�t�l kezdve k�vetkezetesen kell nevelni, ami a t�nd�ri k�ly�kn�l nehez�nkre eshet, �s gyakran hi�baval�nak bizonyul, amint felvesz egy nyomot!

A beagle-k robusztusak, s�r� sz�r�k ellen�ll az id�j�r�snak, �s k�nnyen gondozhat�.

Marmagass�g: 33-40 cm.
Sz�n: minden kop�sz�n a m�jbarn�n k�v�l.
Orsz�g: Nagy-Britannia.
FCI-sz�m: 161.