Ma Angliban az egyik legnpszerbb vadszkutya, kt tpusra vlt szt: munka- s killtsi vonalra. A killtsi kutyk ritkn tesznek le vadszvizsgkat, de egy munkaspniel sem nyer szinte soha kllemdjat. A legsibb spnieltpus, amelynek ltezst 600 vre visszamenen vgig lehet kvetni. Egykor madarakat hajtott a hlkba. Ma a springer spniel kitn vadszkutya, amely kajtat, boztozik, kihajtja a vadat, s a lvs utn megbzhatan apportroz. Kimondottan szereti a vizet. Nem llja a vadat. Az angol springer bartsgos, ragaszkod, megbzhat a gyerekekkel, ber, s sok mozgst s elfoglaltsgot ignyel. Idelis az egyedl vadsznak, aki egyben kellemes csaldi kutyt is keres. Sima hossz szre rendszeres polst ignyel, ahogy hossz fle is.
Marmagassg: kb. 51 cm. Szn: minden munka spniel-szn megengedett, de elnyben rszestik a mjszn-fehret, a fekete-fehret barna jegyekkel vagy anlkl. Orszg: Nagy-Britannia. FCI-szm: 125.