Finn spicc

Finnorsz�g nemzeti kuty�ja (suomenpystykorva) feltehet�en a keletr�l bev�ndorolt orosz lajk�kt�l sz�rmazik. Orosz, k�llem�ben �s vad�szat k�zbeni viselked�s�ben szinte azonos p�rja az orosz (kar�liai)-finn lajka. Haz�ja erdeiben f�leg ny�r- �s siketfajdra vad�szott. Felhajtja a nagy madarakat, �s addig �zi, k�veti �ket, am�g le nem sz�llnak egy fa koron�j�ra. A kutya ugat �s ugr�l, hogy mag�ra vonja a mad�r figyelm�t, amely a lombok k�z�tt biztons�gban �rzi mag�t, majd ott marad, m�g a vad�sz l�t�volba nem �r. Egy r�nszarvas vagy medve �ll�s�hoz felugat�s�hoz nagy b�tors�gra van sz�ks�g. A finn spicc �that� hangja fontos fajtajegy. Nem h�zelg�, nagyon �n�ll�, ahogy vad�szati munk�ja meg is k�veteli. Szeret saj�t szak�ll�ra �tnak indulni, �s vad�szszenved�ly�nek �ldozni. Az okos spicc tanul�kony, de sohasem al�rendel�d�, �s egy�ltal�n nem engedelmeskedik mindig egy sz�ra. Nevel�se, amelyet k�vetkezetesen, de k�nyszer n�lk�l m�r k�ly�kkorban el kell kezdeni, kuty�s szak�rtelmet k�vetel meg. A finn spicc sok mozg�st �s elfoglalts�got ig�nyel. �ber, de nem agressz�v, t�relmes a gyerekekkel. Alig van sz�ks�g �pol�sra, a t�pl�l�s�t tekintve ig�nytelen, mindig vid�m �s kalandv�gy�, ugyanakkor sohasem ideges vagy hiszt�rikus (amennyiben eleget foglalkoztatjuk). Nem �rz�keny az id�j�r�sra, szeret a szabadban tart�zkodni, ennek ellen�re elengedhetetlen a szoros kapcsolat csal�dj�val.

Marmagass�g: kanok 44-50 cm, szuk�k 30-34 cm.
Sz�n: v�r�sesbarna vagy s�rg�sbarna, feh�r jegyek a mellkason �s a mancsokon megengedettek.
Orsz�g: Finnorsz�g.
FCI-sz�m: 49.

 Forr�s: Eva-Maria Kr�mer - Elektra Kutyakalauz