Impozns, feltn lakkfekete, vrsesbarna s fehr rajzolat, ers kutya. Az eldugott svjci alpesi vlgyek rgi parasztkutyibl tenysztettk ki. Ott rizte a hzat s az udvart, segtett a marhk hajtsban, s hzta a tejeskordt. 1892-ben egy svjci kutyabart elkezdte sszegyjteni a "drrbchli"-nek, "ringgi"-nek vagy "blssli"-nek nevezett kutykat, s velk egy tenyszprogramot vgigvinni. Ezzel megmentette a ksbb berni psztornak nevezett rgi svjci parasztkutyt a kihalstl. Ma a berni psztor a npszer kutyafajtk kz tartozik, nem csak szpsge, hanem fleg parasztkutykra jellemz tulajdonsgai miatt: nem hajlamos elkborolni, szorgalmas, de sohasem zavar, nllan cselekszik, ahol szksg van r, ber, de nem agresszv. A berni emberszeret, tanulkony, nem kimondottan futskedvel kutya, br szeret stlni. Fiatal korban telve van zaboltlan temperamentummal, ezrt kvetkezetes, szeretetteli nevelst ignyel. Csak kivteles esetekben fordulnak el csavarg bernik. Szoros csaldi kapcsolatra van szksge. A berni psztorok alkalmasak engedelmessgi, nyomkeres- s katasztrfakutya-kikpzsre. Szp szrzete ellenre a bernit csak hetente ktszer kell tkeflni. Meleg ghajlaton nem rzi jl magt. Sajnos mr divatkutyv vlt, ezrt krltekinten, csak egszsges kutyk tenysztjtl vsroljunk!
Marmagassg: kanok 64-70 cm. (idelis 66-68 cm.), szukk 58-66 cm. (idelis 60-63 cm.)
Szn: mlyfekete alapszn vrsesbarna folttal s fehr jegyekkel a fejen, a mellkason s a mancsokon.