A bergami (cane da pastore bergamasco) szak-Olaszorszgbl szrmazik, ahol a parasztok mr vszzadok ta tenysztik. Az "alpesi kutykat" cane da pastore bergamascnak neveztk el, mivel egy bergami tenyszt volt az egyetlen, aki bejegyeztette a kutyit. A bergami psztorkutya robusztus, ellenll, az idjrsra nem rzkeny s ignytelen kutya. Nappal tereli a nyjat, jjel pedig rzi. Zsinros szrzete vdi az esben s harc kzben. A hegyek elszigeteltsgben a bergami szoros kapcsolatban lt a psztorokkal. Csaldi kutyaknt kvetkezetes nevelst ignyel, mivel egyrszt nfej, temperamentumos szemlyisg, bszke s minden, csak nem alrendeld, msrszt azonban nagyon rzkeny s szoros kapcsolatot ignyel a gazdival. Az okos kutya rendkvl ber, s veleszletett vdsztnnel rendelkezik. Klnsen fiatal korban bizalmatlan az idegenekkel szemben, felntt kutyaknt nyugalmat s biztonsgot sugroz. Szrt az orrtl a marjig kifslik, egybknt elnemezesedik, s kb. 2 cm. vastag frtket, zsinrokat kpez, amelyeket szttpkednek, de sohasem fslnek. A kutyt nem frdetik, csak nha lezuhanyozzk. Termszetesen sok piszkot hord be a laksba. Ezrt aztn csak kis barti krre tett szert. Aki nem akarja killtani, ki is fslheti a szrt, s a klnleges fajtt nagyobb polsi fradsg nlkl is lvezheti.
Marmagassg: 60 +- 2 cm.
Sly: kanok 32-38 kg, szukk 26-32 kg.
Szn: szrke, szrksfekete foltos, fekete, vilgosszrke vrsesbarna vagy izabella rnyalattal.