Rgi spnielvltozatokbl s pointerek rszvtelvel kitenysztett vizsla. A XIX. szzadban Sir Laverack lnyegesen alaktotta a fajtt, akinek a nevn a szettereket mg ma is gyakran emlegetik. A szetter nylt terepen val gyors keressre specializldott, klnsen fogolyra. Kivl vadszati kpessgei a keress, felkutats s vadmeglls, vagyis a teljes mezei munka, mikzben tbb kutya szekundl egymsnak. Hazai vadszati viszonyainknak megfelelen sokoldalbban is ki lehet kpezni. Az angol szetter csaldi kedvencknt is sok rmet okoz a gazdinak, szeretetremlt, a laksban gyengd s nyugodt. A szabadban azonban teljes temperamentumt kibontakoztatja. Bartsgos, kvetkezetes nevelst ignyel, a legjobb, ha vadszkutyatanfolyamot vgznk vele. Ebben a vonatkoztatsban a szetter nagy igny, s mindig kszen ll r, hogy kvesse vadszszenvedlyt. Csak tkletesen biztos engedelmessg esetn lehet szabadon futsnl visszahvni egy nyomrl vagy a megltott vadtl. Az angol szetter temperamentumban a gordon s az r kztt ll, nagyon sok mozgst ignyel rtelmes elfoglaltsggal. Sok idre van szksg a kutyhoz, s a kutyk viselkedst is ismerni kell. Nem knyelmes embereknek val kutya. Szrt naponta kell gondozni.
Marmagassg: kanok 65-68 cm, szukk 61-65 cm. Szn: fekete-fehr (blue belton), narancs-fehr (orange belton), citromsrga-fehr (lemon belton), mjbarna-fehr (liver belton), vagy hromszn rozsdabarna szemfolttal. A pttyzttsget (belton) elnyben rszestik a nagyobb foltokkal szemben. Orszg: Nagy-Britannia. FCI-szm: 2.