Arab ag�r

Sloughi

Az �szak-afrikai ag�r az arab bev�ndorl�kkal egy�tt �rkezett Afrik�ba. Egyiptomi domborm�veken i. e. 1500-t�l �br�zolt�k ezt a r�vid sz�r�, l�g� f�l� agarat. A sloughi a l�val �s a tev�vel egy�tt �szak-Afrika beduinjainak leg�rt�kesebb tulajdon�nak sz�m�tott. Nagyra becs�lt, elk�nyeztetett csal�dtagk�nt �l a s�torban, ez�rt szorosan k�t�dik csal�dj�hoz. Az idegenekkel szemben bizalmatlan, �s nagyon is v�delmezni k�sz. Haz�jukban a sloughik a s�tor tetej�r�l �rzik a t�bort. Vad�szat k�zben az arab ag�r leugrott a v�gtat� l�r�l, amint megl�tta a menek�l� vadat, �zte �s meg�ll�totta. Ma a vad�szat e form�ja tilos, ennek ellen�re a hagyom�nyokat �rz� beduin t�rzsek tov�bbra is teny�sztenek sloughikat. Ezek az agarak m�g mindig k�pesek kitart� hossz�t�vfut�sra neh�z terepen is. Eur�p�ban m�g csak n�h�ny gener�ci� �ta vannak jelen, �s sz�rmaz�suknak megfelel�en a csal�djukkal szoros kapcsolatot �s sok mozg�st ig�nyelnek. Egy nagy, biztons�gosan k�r�lker�tett telek, kiad�s s�t�k �s rendszeres edz�s a versenyp�ly�n vagy coursing boldog, fajt�j�nak megfelel� �letet tesz lehet�v� a sloughi sz�m�ra. Meg�rt�ssel �s szeretettel nevelve engedelmes, nyugodt csal�di kutya, amely ritk�n �s akkor sem alaptalanul ugat. Ezek a nemes kuty�k Eur�p�ban is szil�rd bar�ti k�rre leltek.
  A sloughi finom, r�vid sz�r�t k�nny� gondozni.

Marmagass�g: kanok 66-72 cm, szuk�k 61-68 cm.
Sz�n: vil�gos homoksz�nt�l a v�r�ses homoksz�nig, vagy ezen sz�nek fekete maszkkal, kab�ttal, vagy fekete �rnyalatokkal.
Orsz�g: Marokk�.
FCI-sz�m: 188.