Amerikai cocker sp�niel

Nev�t feltehet�en az angol "cocking" vagy "cocker" szavakb�l nyerte, ami szalonk�z�t jelent.

A cocker sp�nielek megjelen�se szempontj�b�l az 1879-es �v a m�rvad�, akkor sz�letett meg Obo nev� �s�k, amelyb�l k�s�bb kialakult a k�t v�ltozat: az amerikai �s az angol cocker sp�niel. A fajta r�vid id� alatt sikeres �s n�pszer� lett, a tengerent�lon is elismert�k �n�ll� fajtak�nt, �s 1883-ban megalakult az Amerikai Sp�niel Klub is. Volt olyan id�szak, amikor ez volt az Egyes�lt �llamok �s Kanada legn�pszer�bb kutyafajt�ja. Amerik�ban els�sorban vad�szatra teny�sztik �s kiv�l� v�zi munk�j�t dics�rik, m�g Eur�p�ban ink�bb kedvtel�sb�l tartj�k, kedvelik kiegyens�lyozott �s j�t�kos term�szete miatt. A k�t t�pus k�lseje k�z�tt - elt�r� alkalmaz�suk miatt - sok a k�l�nbs�g. A ki�ll�t�si p�ld�nyok k�z�tt ugyanis 10-12 kg. s�ly� kuty�k, vad�szatra haszn�lt t�rsaik viszont enn�l 2-3 kg.-mal nehezebbek �s nagyobbak is.

Marmagass�ga: 35-38 cm. S�lya: 10-14 kg. Valamennyi vad�szsp�niel k�z�l az amerikai cocker sp�niel a legkisebb �s tal�n a leg�rdekesebb megjelen�s� is. Izmos h�ta fokozatosan lejt,a farokt�ig, cs�p�je izmos �s sz�les, mellkasa pedig k�ny�kig �r. V�gtagjai r�videk, vaskosak, fark�t legt�bbsz�r csonkolj�k. Feje sz�gletes, arcorri r�sze sz�les. Szeme s�t�tbarna, kiss� telt; hossz� �s lel�g� f�l�t d�s sz�r bor�tja. Sz�rzet�t tekintve l�nyegesen elt�r az angol cockert�l. A fej�n r�vid �s finom, test�n k�zepesen hossz�, a mellkas oldal�n �s v�gtagjain pedig hossz�, d�san oml�, szinte a f�ldet �ri. Lehet egyszin�: fekete vagy barna, vagy k�tsz�n�: fekete �s cser, vagy h�romsz�n�: fekete feh�r �s cser.

F�rge, kiegyens�lyozott term�szet� kutya, szeret dolgozni. Ugyanakkor vid�m, j�t�kos �s intelligens, cs�ppet sem f�l�nk. Az amerikai cocker sp�niel �rdekes, sz�p �s eg�szen k�l�nleges megjelen�se miatt ma m�r els�sorban kedvenc.

Forr�s: Barangol�s a kuty�k vil�g�ban