Alaszkai malamut

Sz�rmaz�si orsz�g: Alaszka

Eredeti �s mai feladata: sz�nh�z� kutya, kifejezetten neh�z terhek vontat�s�ra

Megjelen�se

Teste: Az alaszkai malamut er�teljes, z�m�k test�ben vastag csontok �s er�s izmok dolgoznak. H�ta a marj�t�l a cs�p�j�ig enyh�n lejt, l�gy�ka kifejezetten izmos. Farka a h�t�val egy vonalban t�z�tt, s hull�mz� tollbokr�tak�nt hordja a h�ta f�l�tt - nem mereven beg�rb�tve, �s nem is lel�gatva. Mellkasa m�ly, l�bai izmosak, vaskos csontozat�ak, mancsai nagyok �s z�rtak. Er�s nyaka m�rs�kelten �velt.

Feje: Sz�les, er�teljes feje van. A koponya a f�lek k�z�tt sz�les, �s a szemek fel� fokozatosan keskenyedik. A megtermett arcorri r�sz enyh�n sz�k�l az orr ir�ny�ban, de nem t�l keskeny, �s nem is t�l telt. Az �k alak�, viszonylag kicsi f�lek a koponya oldal�n�l merednek fel; amikor a kutya figyel, el�refel� fordulnak. Nagy, mandulav�g�s� szemei kiss� ferde metsz�s�ek. Az alaszkai malamut harap�sa oll�szer�.

Marmagass�ga: A kanok ide�lis marmagass�ga 64 cm, a szuk�k� 58 cm.

S�lya: A kanok s�lya mintegy 38 kg, a szuk�k� 31 kg.

Sz�rzete: Az alaszkai malamut sz�rzete k�tr�teg�: a s�r� �s durva fed�sz�rzet alatt t�m�tt, zs�ros �s gyapjas jelleg� aljsz�rzet h�z�dik. A ny�ri h�napokban a sz�rzet r�videbb, �s valamivel kev�sb� s�r�.

Sz�nei: A megengedett sz�nek sk�l�ja a vil�gossz�rk�t�l a feket�ig terjed; a has �s a l�bak mindig feh�r sz�n�ek. El��r�s a pof�n a sapkaszer� maszk; emellett megengedett a nyakon egy kis feh�r folt vagy a feh�r gall�r is. Az �sszef�gg�, feh�r sz�rgall�r is megengedett, de az igen ritka. Vannak barna sz�rzet� egyedek is, de ezek nem �ltal�nosan elfogadottak. A szem mindig barna.

V�rm�rs�klete

Jelleme: �rtelmes, viszonylag �n�ll� term�szet� fajta, bar�ts�gos �s h�s�ges, ugyanakkor m�lt�s�gteljes is; megvan a saj�t akarata, �s olykor domin�ns m�don viselkedik. A szolgalelk�s�g t�vol �ll a term�szet�t�l. �ltal�ban igen magabiztos �s kiegyens�lyozott kutya. J�zan �s sz�v�s, bund�ja minden id�ben kell� v�delmet ny�jt. Szabadt�ri kifut�ban is tarthat�, felt�ve, hogy (k�zeli) kapcsolatban maradhat gazd�j�val vagy egy m�sik kuty�val. Az alaszkai malamut nem szeret egyed�l lenni.

T�rsas viselked�se: Az alaszkai malamut �ltal�ban j�l kij�n a gyerekekkel, �s mindenki m�ssal is el�g bar�ts�gos, �gy h�z�rz�nek teljesen alkalmatlan. A vele azonos nem� m�s kuty�kkal szemben domin�ns m�don viselkedhet, de ez ink�bb csak szab�lyt er�s�t� kiv�teles esetekben fordul el�. Gazd�j�nak tiszt�ban kell lennie ezzel, �s m�r eg�szen kicsi kor�t�l kezdve el kell vennie a kutya kedv�t az idegen kuty�kkal szembeni domin�ns viselked�st�l. Macsk�t nem �rdemes vele egy h�zban tartani, hacsak a kutya k�ly�kkora �ta hozz� nem szokott e h�zi�llat jelenl�t�hez - ez ut�bbi esetben gond n�lk�l egy�tt �lhetnek. Mivel a malamut vad�sz�szt�ne m�g igen er�s, nem �rt a szocializ�ci�ja sor�n min�l t�bbf�le �llattal megismertetni - m�g a szarvasmarh�kkal is.

�ltal�nos gondoz�si tudnival�k

Sz�rzet�pol�si ig�nye: Az alaszkai malamut id�j�r�s�ll� sz�rzete nem ig�nyel t�l sok gondoz�st. A s�r �s egy�b piszkok sz�rad�s ut�n egyszer�en les�p�rhet�k r�la. Ez a kutya igen sok sz�rt hullat el, k�l�n�sen tavasszal �s �sszel. A vedl�si id�szakban c�lszer� er�s, k�tsoros, f�mfog� f�s�t haszn�lni az elhalt �s kilazult sz�rsz�lak aljsz�rzetb�l val� elt�vol�t�s�hoz.

Tan�t�sa: Bar�ts�gos term�szete ellen�re ez a kutya szigor� �s k�vetkezetes b�n�sm�dot ig�nyel a nevel�se sor�n, s�t �ltal�ban eg�sz �let�ben is. A nyugodt, kiegyens�lyozott, testileg is er�s �s term�szetes tekint�lyt sug�rz� gazda viszont a lehet� legjobb tulajdons�gokat tudja kihozni bel�le. Az �gy nevelt malamut el�gg� engedelmes lesz, �s r�vid id� alatt viszonylag sok parancsot k�pes megtanulni. Nem szabad azonban megfeledkezni arr�l, hogy a gyakorlatoknak a kutya sz�m�ra is �lvezeteseknek kell lenni�k. Az egyhang� foglalkoz�sok elker�lhetetlen�l tiltakoz�st v�ltanak ki bel�le, �s a kutya egyszer�en lesz hajland� teljes�teni az utas�t�sokat. A nevel�s sor�n k�l�n�sen nagy figyelmet kell ford�tani a "hozz�m!" parancsra. Az alaszkai malamut szeret enni, ez�rt a jutalomk�nt haszn�lt �tellel nagyszer� eredm�nyek �rhet�k el tan�t�sa sor�n. A megfelel� szocializ�ci�nak - amelyet ide�lis esetben m�r a teny�szt�nek meg kell kezdenie - igen j� hat�sa van jellem�nek fejl�d�s�re; �m ennek a ford�tottja is igaz.

Mozg�sig�nye: Az alaszkai malamut tart�s�nak egyik legfontosabb eleme - a vele val� foglalkoz�s mellet - a kutya �ri�si mozg�sig�ny�nek a kiel�g�t�se. Aki nem hajland� vagy nem tud naponta legal�bb egy �r�n �t futni vagy s�t�lni (de nem k�nyelmes temp�ban) a kuty�j�val, az jobban teszi, ha m�s fajta ut�n n�z. A p�r�z n�lk�li s�t�ltat�st csak akkor szabad megkock�ztatni, ha a kutya j�l nevelt, �s azonnal visszat�r a h�v� sz�ra.

Alkalmaz�sai: Sok orsz�gban vannak sportsz�vets�gek, amelyek kutyasz�n - vagy ahol h� nincs, ott kutyavontat�s� kocsi - versenyeket rendeznek. A megfelel� tr�ner seg�ts�g�vel, aki j�l ismeri e kutya jellem�t, a malamut ak�r m�g �gyess�gi pr�b�kon is r�szt vehet. N�h�ny olyan malamut is ismert, amelyek ment�kutyak�nt, illetve engedelmess�gi pr�b�kon �rtek el sikereket. A sportnak azonban a kutya sz�m�ra mindig sz�rakoztat�nak kell lennie, m�sk�l�nben a juh�szkuty�k k�nnyen fel�lm�lj�k.

Forr�s: Esther Verhoef - Nagy Kutya Enciklop�dia